|
|||||||
 |
|||||||
|
KÖRNYÉKÜNK Porva A Zirctől 8 km-re fekvő község megyénk korai települései közé tartozik. A zirci apátság 1720-tól 1768-ig németekkel telepítette be, az 1945 utáni kitelepítések következtében azonban a népességszám lecsökkent. Kiterjedt külterülettel rendelkezik. A lakosság fő megélhetési forrása a fakitermelés, burgonyatermelés és állattenyésztés. A bakonyi hegyvidék tiszta levegője, a 3 km-re fekvő Kőris-hegy — a Bakony legmagasabb pontja — sok kirándulót vonz. A pálosok által 1440 körül emelt gótikus temploma, a XVIII. században átépítésre került barokk stílusjegyekkel. Különleges látnivaló a belsejében 1500-ból aló vörösmárványból készült címeres síremlék. Zirc A Magas-Bakony szívében a Cuha-patak mentén fekszik a Bakony "fővárosa": Zirc. Alapítása III. Béla nevéhez fűződik. A király francia cisztercitákat hívott, s a betelepült rend tagjai hozták létre bakonyi apátságukat. A franciáktól a XIII. század elején a porosz cisztercita szerzetesek vették át az irányítást. A múlt század végétől folyamatosan fejlődő nagyközség - a régió gazdasági és kulturális központja - 1984-ben városi rangot kapott. A város és a látnivalók központját az apátsági épületegyüttes alkotja. A barokk templom alapkövét 1732-ben rakták le, lerombolva a XII. századi templom még álló falait. Reguly Antalnak a város nagy szülöttének nevét viseli az épületegyüttesben található műemlékkönyvtár. Ugyanez az épület ad otthont a Bakonyi Természettudományi Múzeumnak. Az állandó kiállítás bemutatja a Bakony botanikai, zoológiai és geológiai kincseit. A szintén Reguly nevét viselő néprajzi múzeum egy épületben található a "foglalkoztató házzal", ahol a gyerekek és felnőttek betekintést nyerhetnek a fazekas-, szövő-, kosárfonó- és egyéb népi mesterségek műhelytitkaiba. Számtalan turista keresi fel a Cuha patak által átszelt arborétumot. A természetvédelmi területen a sárga- és vörösfenyőtől a kínai mamutfenyőn át a kocsányos tölgyig számtalan ritka fafajta és növény kápráztatja el a látogatót |
||||||
|
|||||||
